Szent Bertalan kápolna



Pécs egyik legszebb részén, Gyükésben, fenn a hegyen kis kápolna áll. Barátaim laknak arrafelé, időnként eltöltök náluk néhány szép órát, élvezve a friss levegőt, a természet közelségét. Egy ilyen alkalommal sikerült nyitva találni a kápolna ajtaját, s készíteni néhány szép fotót a belsejéről is.


Ekkor készült ez a kép is az ajtajára szegezett tábláról, melyről aztán szorgalmasa lemásoltam a templom történetét, s most a képek közé ágyazva, megosztom Veletek is... érdekes történet, még ha félig mese is, mint általában az ilyen nevezetes helyekhez fűződő legendák.


„A Dömörkaputól lefelé tartó lejtő alatt áll a Szent Bertalan tiszteletére felszentelt kápolna. A Mecseknek ezen a keleti lejtőjén bosnyák és horvát szőlőművelők éltek, akik a török kiűzése után települtek ide. Ők építették a kápolnát 1794-ben, késő barokk stílusban, majd 1828-ban átépítették.


Műemlékvédelem alatt áll az eredeti barokk főoltár, a Szent Bertalant ábrázoló oltárkép. Figyelmet érdemel egy különleges, Illés próféta mennybemenetelét rendhagyó, naiv módon ábrázoló festmény.


Ezen a helyen már 1332-ben az Ágoston rendiek zárdája és temploma állott, mely a török időkben elpusztult. A mostani kápolnát és a tőle nyugatra állott házikót az első templom köveiből építették, egy itt remete életet élő Bertalan nevű pécsi polgár javaslatára. A házikó a mindenkori templomszolga lakhelye volt, amit a nép a hagyomány szerint „remetelaknak” nevezett. Az utolsó itt élő remete Halász István volt, aki Fráter Anzelm néven élte magányos életét.


A kápolna patrociniumát Rónai Béla a táj mondakutatója, a következőképpen valószínűsíti:


Pécs város életében mindig nagy szerepet játszottak a tímárok, bőrművesek. Műhelyeik, cserzőgödreik a Budai kapu körül, az ősi Ágoston templom környékén épültek. Jómódjuknál fogva szőlőbirtokaik is voltak a környék napos hegyoldalain. Szőlőiket a jó termés reményében céhpatrónusuk, Szent Bertalan oltalmába ajánlották. Így a jeles napot két okból is megünnepelték.


A meredek, hagyomány szerint „Jézus útjának” nevezett úton elérhető kápolnához Szent Bertalan apostol kápolnabeli képe ihlette monda is kapcsolódik, sajátos pécsi színezettel.


Monda szerint: „A kápolna körül buzgólkodó remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a helyén maradt, és a kápolna kincseit a közeli barlangban rejtette el. A törökök követelték rajta a kincseket. Ő azonban a rettenetes kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak.


Lekísérték a hegyről és egy présház mellett elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ennek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának.


A kápolnának még a múlt században is nagy búcsúja volt. Magyar és horvát nyelvű istentiszteleteire a környező települések hívei is eljöttek.


A Bertalan búcsút a hozzá közel eső vasárnapon tartják minden évben. Ezen a napon először horvát, majd magyar nyelven miséznek.


A kápolna utolsó felújítása 1995-ben fejeződött be, 2009-ben a harang felújítása is megtörtént.

A horvát hívők a Szent Bertalan kápolna 1828-as felújításának emlékére a Pécsi Püspökség alapításának 1000. évfordulója alkalmából emléktáblát állítottak, melyet Báthory László apátplébános szentelt fel.”








Kilátás a kápolnától. A kép alján a külszíni szénbányászat maradványa.


A környék szép új házai között akadnak még ilyen múltidéző hangulatú, régi kedves présházak is.


2013. október 27.
Ird meg nekem a véleményedet (a cikk címének megjelölésével)!

Vissza a Pécsi tüke rovatba                                 Nyitólapra