A magazin rovatai:

 Kezdetek - kedvencek


Reneszansz

Impresszionizmus

XIX. századi magyar festészet

Modellek mesélnek

Életrekel a Biblia

Kézzelfogható (szép tárgyak)

Orosz festők

Évszakok

Nők a képzőművészetben

Szobrok

Üvegcsodák

Ünnepeink


Hová soroljam?


Festők mondták
(idézetek)

"Manapság mindent meg akarnak magyarázni és le akarnak írni. De ha mindezt mégis meg lehetne magyarázni és le lehetne írni, a festészet nem lenne művészet." (Renoir)

"A festészet nem nehéz dolog, ha az ember tehetségtelen. De ha tehetséges... Ó, akkor pokolian nehéz! (Degas)

"Mennyi szépség van a művészetben! Ha az ember csak vissza tud emlékezni mindarra, amit látott, akkor már sosem henyél, igazában sosem magányos, és nincs többé egyedül. (Van Gogh)

             




Vissza a Nyitólapra



Kicsit jobban megismerhetsz, ha ide kattintasz:
hotdog.hu
(Explorer böngészőt használj!)


Nézz be ide is:
Jártamban-keltemben... fotózgattam
 


Itt megtudhatod, mi is az az eozin, és még sok összeállítást láthatsz, olvashatsz a Zsolnay gyárról, világhíres termékeikről






Igen, van képem hozzá!:))) a szó igazi és átvitt értelmében is. Van képem hozzá, mert 2004. óta, mióta internetem van, rengeteget böngészgettem képzőművészeti alkotások után, és ami tetszett, azt mindig el is mentettem a saját gépemre. Több tízezernyi festmény, szobor, egyéb műtárgy fotóját őrzöm, szépen rendszerezve. És van képem hozzá, mert teljesen amatőrként vettem a bátorságot 2007. márciusában, és elindítottam ezt a magazint a hotdogos profilomon.

Eredeti szándékom az volt, hogy naponta egy-egy nekem kedves képzőművészeti alkotással töltöm ki ezt az üres képkeretet, elmesélve, hogy miért is szeretem én azt a képet, szobrot vagy tárgyat. Így is indult, de már második vagy harmadik alkalommal képtelen voltam megelégedni egyetlen képpel... aztán lassacskán egyre több lett. Több képhez többet is szövegeltem, így aztán a cikkecskéim terjedelme egyre nőtt... szép lassan kialakult a magazinom mai formája: sok-sok kép egy-egy témakörben vagy művésztől, s hozzá az én laza, spontán szövegem. Írom, ami eszembe jut, saját élményeimet, gondolataimat, "rácsodálkozásaimat", és egy kevés életrajzi adatot, abból is az érdekesebbjét. Művtöri csak nagyon minimális, hiszen nem vagyok szakember. Aki komoly művészettörténeti olvasmányra vágyik, megtalálja magának az arra szolgáló internetes helyeken. Ott, ahol én is olvasgatok, böngészgetek. Hogy mégis legyen valami komolysága a dolognak, általában megjelölök egy-két ilyen helyet a cikkeimben. Felesleges és etikátlan lenne lemásolnom a szöveget, elég ha berakok egy linket, akit érdekel, odakattint. Akit meg nem, az beéri  a képekben való gyönyörködéssel, és az én könnyed csacsogásommal. Sokan vannak ilyenek, és én örülök, hogy vannak. Sokan írják a kommentjeikben, hogy ők nem mennek el egy kiállításra, nem vesznek drága albumokat, viszont az én kis összeállításomat örömmel és rendszeresen látogatják.

A másik magazinomban már írtam, elkezdtem aggódni miatta, hogy ezek a munkáim egyszercsak egyik pillanatról a másikra elveszhetnek, kitörlődhetnek. Ezért mentettem át őket ide, a honlapomra. Hosszú munka volt, soká tartott, amig minden átkerült. De 2011. elejére elkészült, s most újra többet gondolhatok arra, hogy újabb összeállításokkal rukkoljak elő. Mert ötletem, s hozzá kép is bőven akad. Elő fogok venni régebbi eseményeket, egy-két éve látott kiállításokat is, amelyeknek az élményét jó lesz újraélni, hiszen - saját fotóim vagy az internetről levadászott reprodukciók formájában - VAN KÉPEM HOZZÁ!